13. rész

Sziasztok!:))

 Nagyon sajnáljuk, hogy mostanában kevesebb rész van. De nem sok időm van így a szalagtűző miatt de már nemsokára vége. Ígérem, hogy október 19.-e  után próbálunk majd sietni velük. Betti részéről pedig ott a suli. Szóval reméljük, hogy megértitek. :) A blogunk kinézetét pedig Valériának köszönhetjük. Szerintem nagyon jól megcsinálta :) Ezért kérlek titeket nézzetek be az ő blogjára is és iratkozzatok fel rá :)http://believehungarian.blogspot.hu/ :) Na de nem fecsegek többet. Remélem tetszik majd a rész :)

13. rész

A zuhanyzás kissé hosszúra nyúlt, ugyanis lemaradtam a sorozatom folytatásáról. Bevackoltam magam a kanapéra a laptopommal és az ismerőseim között kezdtem el kutakodni. Muszáj megtalálnom a legjobb pasit, hisz nem éghetek be Justin előtt. Nem jöhet rá, hogy csak hazudtam. Mondhatom elég nehéz eset vagyok. Mindenkiben találtam valami hibát. Vagy a haja nem tetszett, vagy a stílusa, vagy egyszerűen tudtam róla, hogy egy gyökér. Közel 2 órás keresgélés után már majdnem feladtam amikor csengettek. Kikászálódtam a takaró alól és az ajtóhoz csoszogtam. Amikor kinyitottam George és a srácok néztek rám kíváncsi szemekkel.

- Sziasztok!-  köszöntem.

- Szia csajszi! Hát mi van veled?? Már is pizsamában nyomulsz?? - kérdezte Matt. Én csak elnevettem magam.

- Képzelem, hogy nézhetek ki!- nevettem tovább.

- Te mindenhogy jól nézel ki- kuncogott fel Matt mögött Nick.

Hát persze Nick. Rá eddig miért nem gondoltam. Ő az egyik legjobb haverom még könnyen bele is menne nem úgy mint egy szinte idegen. Vele nagyon egyszerű lesz Justin-t beetetni.

- Gyertek be.- gondolatmenetemet megszakítva álltam el az ajtóból, hogy beljebb tudjanak jönni.

- Mi jót csinálsz?-kérdezte Ben.

- Keresgéltem.- válaszoltam kipirulva. Csak nem a srácok előtt kérem meg Nick-et, hogy játssza el a pasimat.

- És nézünk egy filmet?- vetette fel az ötletet Nick. Életmentő.

-Persze. De George-ot   hol hagytátok???- kérdeztem amikor feltűnt, hogy valaki hiányzik.

- Azt mondta, hogy Jenny-vel megbeszélték, hogy elmennek valahová.

Hát ez szíven ütött. Félre ne értsétek örülök nekik, hogy végre tesznek valamit meg minden, de azért Jenny igazán beszámolhatott volna róla. Ha már a legjobb barátnők vagyunk. Én mindent elmondtam neki. Most, hogy ezen gondolkozok leesett, hogy már egy ideje nem beszéltünk.

- Halloooo Lara itt vagy??- kérdezte Ben megnyújtva az "o" betűt.

- Igen persze csak elgondolkoztam.

- Na akkor ez jó lesz?- nyújtott felém egy DVD-t. Az éhezők viadalát választották. Remek már vagy 100-szor láttam. Jenny szerint annyira helyes a főszereplő hapsi, hogy mindig ezt kellett vele nézni. Nem baj belementem így legalább gondolkozhattam azon, hogy kérem majd meg Nick-et a szívességre. Kimentem a konyhába rágcsáért amíg a fiúk elindították a filmet. Amikor már mindent kivettem a szekrényből  megfordultam és Nick-kel találtam szembe magam. Annyira megijedtem, hogy majdnem eldobtam a tálat.

-Gondoltam biztos kell majd egy kis segítség- mosolygott rám.

-Igen köszi. -nyomtam a kezébe a poharakat és egy  üveg narancslevet. Már elindult a nappaliba amikor utánaszóltam.

-Hé Nick figyelj, kérhetnék tőled egy szívességet?- kissé kipirultan kezdtem bele.

-Persze.

- Elég kínos ezt kérni főleg, hogy az egyik legjobb haverom vagy de..

- Mond nyugodtan.- szakított félbe.

- Szóval akkor kimondom. Eljátszanád, hogy a pasim vagy?? - vártam, hogy mikor hallok röhögést de helyette teljesen mást kaptam.

- Miért ne játszanám. De amúgy megkérdezhetem, hogy miért?-na ettől tartottam.

-Hát tudod  van az a srác akivel George összebalhézott a buliban na ő elvileg a pasim. Vagyis igazából nem csak egy interjúban azt nyilatkozta, hogy én a barátnője vagyok és most meg akarom neki mutatni, hogy nem irányíthat csak úgy kedvére.

- Oké. Én benne vagyok.- kacsintott egyet és kiment a nappaliba. Én is követtem majd leültem a srácok közé és néztem a filmet.

Kb 1,5 óra múlva vége lett nagy örömömre. Már szinte kívülről tudtam a szöveget és, hogy mikor mi fog történni. A srácok úgy döntöttek, hogy nem hagynak itt egyedül úgyhogy nem mennek haza. Miután előkerestem a takarókat és a párnákat lefeküdtem én is aludni. Nem sokáig sikerült mert a telefonom rezegni kezdett az éjjeli szekrényen.

" Már alig várom, hogy találkozzak a titokzatos pasiddal. Kíváncsi vagyok kivel drukkolsz elő holnap estére. Vedd úgy, hogy megvagytok hívva a buliba ami nálam lesz. De remélem a fiúkádat hamar lekoptatod mert tudod csillagom fent kell tartanunk a látszatot. xD A részleteket majd elküldöm. -Csók Justin"

Na már csak ez hiányzott. Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar találkozni akar majd vele. Nagy nehezen sikerült vissza aludnom. De nem mondom, hogy a legjobban aludtam. Egész este a találkozáson járt az agyam. Gondolhattam volna, hogy Justin nem veszi kis dologra ezt az egészet és nagy ügyet csinál belőle, hogy ha bukok minél több ember előtt égessem le magam.

*Másnap*

" Na szóval este 8-kor kezdődik a buli, Már várom a nagy belépődet xD- Justin"

-Semmi sem jobb egy ilyen sms-nél.- mondtam ki szarkasztikusan amikor kiléptem a fürdőszobából. Még van 4 órám a buliig amit nagyon nem várok. Dobtam Nick-nek egy sms-t, hogy mikorra jöjjön ide és megpróbáltam felhívni Jenny-t de nem vette fel. Ezen az utóbbi időkben már meg sem lepődök. Úgy döntöttem, hogy lemegyek segíteni anyának legalább tereli a gondolataimat.

- Segíthetek?- kérdeztem.

-Persze. Kérlek kivennéd a hűtőből a tejet?

Odasétáltam a hűtőhöz és kivettem amit anyu kért majd odanyújtottam neki.

-Mi a baj kincsem?- tudtam, hogy előtte nem tudom majd titkolni, hogy valami bajom van, így hát elmeséltem neki mindent az elejéről.

- Jaj édesem. Emiatt ne szomorkodj. Majd úgyis megoldod.- mosolyodott el.

- Biztosan.- válaszoltam majd elindultam a húgom szobájába.

-Szia mi jót csinálsz?- kérdeztem tesómat aki éppen a földön ülve próbált kirakni egy puzzle-t.

-Szia. Játszok. Segítesz??-kérdezte csillogó szemekkel. Oda sétáltam hozzá és leültem vele szemben.

Imádok vele lenni. Már csak az is megnyugtató ha a közelemben van. Olyan kis aranyos, hogy mellette nem tud szomorú lenni az ember. Mindig tud valami olyat csinálni amivel megnevettet, és nekem most pont erre volt szükségem. Az ő segítségével gyűjtök erőt az estéhez.

- Lara- törte meg a csendet.

-Igen?

-Kérsz majd nekem egy aláírást Justin-tól??- nézett rám azzal a kis aranyos mosolyával az arcán.

- Persze. Miért ne kérnék? A kis hercegnőnek mindent.- alig tudtam befejezni a mondatomat mert már a nyakamba is ugrott.

- Te vagy a legjobb nővér a világon- mondta, majd nyomott egy puszit az arcomra.

Hirtelen az órára pillantottam, és akkor vettem észre , hogy kb 1 órám van mielőtt Nick ide ér. Annyira gyorsan repül az idő ha a hugival játszok.

Az utam egyből a fürdőbe vezetett. Egy gyors zuhany után felkaptam a ruhámat, megcsináltam a hajamat, majd a szokásos alap smink elkészítésével fejeztem be a készülődért. Nick már lent várt és anyuval beszélgettek.

- Szia. Mehetünk?- zavartam meg a beszélgetésüket.

-Igen persze. Egyébként jól nézel ki.-mosolyodott el.

-Köszi. Anyu mi akkor el is mentünk majd jövök.- adtam egy puszit az arcára, majd lehajoltam a tesómhoz is.

- Szép álmokat picur.- pusziltam meg majd megöleltem. Majd elindultunk.

*Justin szemszöge*

Már alig vártam, hogy Lara megjelenjen. Kíváncsi voltam milyen pasit szedett össze. Bár nem mintha ez változtatna bármin is. Úgyis az enyém lesz. Még csak most kezdődött a buli de én már unom. Anya meghívott egy csomó embert,akinek a felét nem is ismerem de jó pofiznom kell mert ugyebár megváltoztam. Pff.. ezt még magam sem hiszem el, nemhogy mások.

-Szevasz tesó. Csak nem a csajt várod?- jött oda hozzám Fredo röhögve.

-Cső. Dehogy is. Csak nincs kedvem a bájcsevejhez.- kissé elpirultam amikor észrevettem, hogy a lépcsőn ülve az ajtót bámulom.

- Ne is tagadd. Ebből már nem mászol ki.- ütött bele a vállamba majd elindult a konyha felé.

Már indulni akartam felé amikor csengettek. Kedvetlenül és unottan indultam az ajtó felé- Fasza megint megjött anya egyik ismerőse. De amikor kinyitottam az ajtót meglepődtem. Lara állt ott egy írtó szexi ruhában és az oldalán egy srcáccal.

-Szia- köszönt.

-Hali. Gyertek be.-álltam el az útjukból.

-Justin Bieber vagyok-fordultam a gyerek felé-de gondolom ezt te is tudod. Csak hogy tudd Lara úgyis az enyém lesz- suttogtam a képébe.

- Nick, és igen hallottam már rólad pár dolgot, amire én a helyedben nem lennék olyan büszke, ha pedig azt hiszed, hogy a tiéd lesz akkor most szólok mielőtt pofára esnél, hogy buktad- mondta. Ekkor elborúlt az agyam.

-Ugyan nézz már rám ember. Én vagyok Justin Bieber. Amit akarok azt mindig meg szerzem, és most Larát akarom, és te is tudod, hogy az enyém lesz- mondatom végén elmosolyodtam.

-Nagyon biztos vagy magadban, csak nehogy koppanj- válaszolta  majd összekulcsolta a kezét Laráéval és elindultak az udvarra.

Mégis mit képzel ez a srác magáról? Semmit nem tud rólam. Olyan szívesen  behúznék neki egyet de csak anya miatt nem teszem. Elindultam utánuk de jobb lett volna ha nem teszem. Olyat láttam amit nem akartam. Amikor kiértem az udvarra láttam amint Nick lesmárolja Larát. Nem tudom mi történt velem vagy, hogy egyáltalán miért érdekel a dolog de nem bírtam végig nézni. Nem volt kedvem a tömeggel kedveskedni és jó pofát vágni mindenhez így elmentem a ház egyetlen egy olyan részébe ahol senki sem zavarhat és ez a zene szoba volt.

*Lara szemszöge*

Egész jól sikerült a dolog. Láttam Justin arcán, hogy meglepődött amikor meglátta mellettem Nick-et. Nem gondolta volna, hogy tényleg pasival jövök. De kissé paráztam amikor sértegették egymást. tudtam nagyon jól, hogy Justin hamar felkapja a vizet és nem akartam, hogy kb 5 perces itt létünk alatt máris verekedjenek. Megpróbáltam jelezni valahogy Nick-nek, hogy menjünk tovább mire ő nagy nehezen vette a lapot. De amit az udvaron csinált az engem is meglepett. Pont mondani akartam neki valamit amikor hirtelen megcsókolt. Talán egy kicsit túl jól is játszotta a szerepét. A csók után észrevettem, hogy Justin az ajtóban áll és minket néz. Az arcán ledöbbenés és csalódottság látszódott próbált kemény maradni de nem igazán sikerült neki, majd hirtelen megfordult és visszament a házba. Ekkor hasított belém a felismerés. A nagy Justin Bieber féltékeny.

Nicket ott hagyva indultam el Justin után. Először az emeletre szaladtam fel és a szobáját vettem célba. Bekopogtam az ajtón, de nem jött válasz. Vettem a bátorságot és benyitottam, de a szoba üres volt. Az összes szobát megnéztem az emeleten és higgyétek el elég sok van belőle, majd lementem a földszintre. De sehol sem találtam. Már kezdtem volna feladni amikor hirtelen hallottam, hogy valaki zongorázik. Követtem a hangot, és a ház egy olyan részére kerültem ahol eddig még sosem jártam. Az ajtón halkan benyitottam  és megláttam a szoba közepén a gyönyörű fekete zongorát. Majd meghallottam az ismerős dalt.

http://www.youtube.com/watch?v=MrL7NiiQTHI

Amikor vége lett a dalnak tapsolni kezdtem.Justin hirtelen megfordult.

-Mi a faszt keresel te itt?? Nem a pasiddal kéne nyalnotok egymást valahol?- förmedt rám.

Nem válaszoltam semmit csak megfordultam és az ajtó felé indultam amikor hirtelen megfogta a csuklómat és visszarántott.

-Ne haragudj- csak ennyit mondott de ez mindennél többet jelentett. Ilyen őszintén még soha nem kért bocsánatot.

-Semmi baj -öleltem meg. Nem szólt semmit csak szorosan tartott a karjai között. Ez a pillanat felejthetetlen volt.

-Egyébként kérhetnék valamit?- törtem meg a csendet. Kicsit lazított az ölelésén majd a szemembe nézett.

- Persze. Mit szeretnél?

- Egy autogrammot. A húgomnak. - tettem hozzá mielőtt még félre érthette volna.

- Majd személyesen megkapja- kacsintott egyet mosolygás közben.

- Egyébként nagyon tetszett a dal amit énekeltél. Kiről írtad?- kérdeztem attól félve, hogy rossz megint ordibálni fog.

- Lényegtelen- válaszolta majd kisétált az ajtón.

Na pont ettől féltem. Megint itt hagyott a megválaszolatlan kérdésekkel. Nem láttam sok értelmét tovább, hogy ebben a szobában maradjak, úgyhogy kimentem az udvarra megkeresni Nick-et.

Körbe néztem mindent kint, de sehol sem találtam, mire rezegni kezdett a táskámban a telefonom.

-Szia. Merre vagy?- szóltam bele.

- Szia eljöttem a buliból, mert úgy vettem észre, hogy már nem igazán volt rám szükséged. A terv nem jött be legalábbis nem teljesen.- válaszolta Nick.

-De ugye most nem haragszol rám?

-Dehogy haragszom. Majd holnap beszélünk, te bulizz csak nyugodtan. Szia.- majd letette.

Valahogy nem tudtam neki hinni. Az ember nem lép le csak úgy szó nélkül ha nem bántja a dolog. Ezen a dolgon agyalva indultam el megkeresni Justin-t, hogy megkérjem vigyen haza mert nincs kedvem tovább itt maradni.

-Szia Lara. Gyere ide.-intett maga felé Pattie amin meglátott. Egy elég nagy tömeg vette körül és nekem semmi kedvem nem volt odamenni az ismeretlenekhez, de nem akartam bunkó lenni és azt sem akartam, hogy Pattie megsértődjön.

-Jó estét. Szia-köszöntem majd Pattie megölelt.

-Emberek ő itt Lara akiről meséltem. A fiam barátnője.-az utolsó mondatot órási mosollyal az arcán mondta ki. 

-Milyen bájos. De Pattie hol van a fiad?-kérdezte az egyik férfi a társaságból.

-Igazából nem tudom. Nem láttad valamerre Lara- nézett rám kétségbeesetten amiből én egyből vettem a lapot.

-De fent van a szobájában. Nem érezte túl jól magát, ezért felment lepihenni-hazudtam. Próbáltam menteni a helyzetet és csak azt reméltem, hogy nem mennek bele jobban a témába.

-Ó ezt sajnálattal hallom. Szívesen beszélgettem volna vele.- sóhajtozott a fickó. Annyira fent hordta az orrát. Ezalatt a kb 1,5 perc alatt amit velük töltöttem sikerült megutálnom.

-De én megyek is és megnézem, hogy jobban van-e már. Örültem a szerencsének.- mondtam udvariasan, majd megöleltem Pattie-t.

-Megyek megkeresem és megkérem, hogy vigyen haza, mert holnap suli. Ha meg nem jön be akkor megyek Kenny-hez.-suttogtam.

-Máris mész?? De azért vigyázz magara. Majd találkozunk.-nyomott egy puszit az arcomra.

Bejártam az egész házat de Justin-t sehol sem találtam. Megkérdeztem Fredo-tól és Ryan-től is, hogy nem látták-e de ők sem tudtak róla semmit. Persze Fredo válasza egyből az volt , hogy: " Azt hittem veled van és az ágyban toljátok." nem is ő lenne. De kicsit aggasztott, hogy senki sem tudott róla semmit. Úgy döntöttem, hogy megyek inkább Kenny-hez. Akit persze a konyhában találtam meg.

-Szia Ken.- mindig így szoktam becézni.-Haza tudnál vinni??

-Szia. Persze. Máris indulhatunk- majd elvette a szendvicsét a tányérról és elindult velem a kocsifeljáróra.

Az út elég gyorsan telt. Nem beszéltünk túl sokat mivel Kenny evett az én agyam pedig azon járt, hogy Justin vajon hova a fenébe tűnhetett.Annyira elvesztem a gondolataimban, hogy észre sem vettem, hogy megérkeztünk.

-Köszönöm a fuvart. Jó éjt. -köszöntem el, majd kiszálltam a kocsiból és az ajtó felé indultam. Amint beértem ledobtam magamról a magassarkút és a szobámba vettem az irányt. Átöltöztem pizsibe majd megmostam a fogamat és lefeküdtem aludni. Elég hamar elnyomott az álom.

*Reggel a suliban*

Reggel pontban 7:58-ra értem be a suliba. Sosem voltam a pontosság híve de meglepetten láttam, hogy Justin még nincs bent. Vajon hol lehet? Ekkor hirtelen kivágódott a terem ajtó. Egyből odakaptam a fejemet, mert azt hitte, hogy Justin jött be, de nem. George volt az aki Jenny kezét fogva indult el a saját padja felé. 

-Na jó gyerekek lemaradtam valamiről??- fordultam oda hozzájuk.- Most már értem, hogy miért nem veszed fel a telefont.- kacsintottam Jenny felé mire ő csak nevetett.

- De azért örülök nektek.- mosolyodtam el. Igaz volt amit mondtam. Nagyon örültem nekik. Már szinte fél éve kínlódnak egymással, de senki nem mert lépni. Eddig.

Jenny-ék leültek a helyükre nem sokkal később a tanár is megérkezett és elkezdte az órát. 

Elég gyorsan telt a suli. Az ebéd szünetben Jenny elmesélt mindent, hogy hogy jöttek össze, mit csináltak az elmúlt napokban. Én is beszámoltam neki mindenről. De valami nem hagyott nyugodni. Nem hallottam semmit sem Justin felől. Senki nem beszélt róla rajtam kívül. Olyan volt mintha nem is létezett volna. A szünetekben próbáltam hívni de vagy nem vette fel, vagy pedig ki volt kapcsolva. Pattie-t meg nem mertem felhívni mert nem akartam ezzel idegesíteni. De vajon hova tűnhetett? Ekkor rezegni kezdett a telefonom és valami teljesen váratlan dolog történt.