16.rész

Elsétáltunk a sarokig majd intettem egy taxit.Hamar hazaértünk.Anya már otthon volt így otthagyhattam vele hugit és felrohantam a szobámba.Bezárkóztam kulcsra és a párnákba fúrva fejemet levetettem magam az ágyra.Rettenetesen fájt.Fájt belül,olyan volt mintha kiszakadt volna a szíven.Nem értem miért fáj ez nekem ennyire.Ha egy kicsit is szeretem még akkor sem kéne hogy ennyire rosszul essenek a szavai.Semmi kedvem ezek után találkozni vele.Abban sem vagyok biztos hogy elmegyek velük turnézni.De viszont ha meg nem megyek akkor talán soha nem tudom megismerni az igazi Justin és akkor már tényleg cseszhetem a tervemet.Azt hiszem még is jobb lenne.Vagy nem?
Utálom ezt a tudatlanságot.Minden annyival könnyebb lenne ha nem kellene mindene paráznom és aggódnom.Ha minden tök egyszerű lenne.Ha Justin normálisan viselkedne velem és még ha nem is szeret akkor is kicsit megerőltethetné magát és akkor gondolkodás nélkül elmennék velük és segítenék de így...Nem tudom hova tenni a viselkedését.Most vagy tényleg ennyire utál..vagy épp hogy ennyire szeret csak nem akarja bevallani magának sem és így próbál hatni a viselkedésére.Vagy már komolyan nem tudom mit higgyek.Bárcsak normális életet élhetnék egy normális sráccal aki kedves hozzám és szeret.De ehelyett maradt nekem a zagyvalékos,zsúfolt élet és egy nagyképű,bunkó ám helyes popsztár aki nem meri kimutatni az érzéseit.

Gondolataimba telefonom rezgése zavart bele.Sms-t kaptam.

"Szia.Figyu bocs hogy szemét voltam.Meghívhatlak egy vacsira?"

Mikor elolvastam kicsit jól is esett és a szánalom is elöntötte testemet.Jól esett hogy képes volt arra hogy bocsánatot kérjen -ez is nagy dolog mert tőle a "bocs" szót ritkán hallani- viszont szánalmas hogy azt hiszi egy szaros vacsitól nem fog annyira fájni amit és ahogy hozzá vág szinte minden egyes nap a fejemhez?! Na mindegy legalább ha így is úgy is bocsánatot akar kérni akkor lehordom a fejét.Hát ha most nem lesz olyan bunkó kedvében.Meg,ahogy ismerem nem egy sarki mekibe fog elvinni szóval nincs mit vesztenem.

"Szia.Hova viszel?" - kicsit incselkedtem.
"Meglepi"
"Mikor érsz ide?"
"Már itt vagyok a házatok előtt ;)
Mellesleg jó a szobád :$"
"Ezt hogy csináltad?"
"SIESS!"
"Mondanám hogy gyere be de.."
"Már késő :D"

Kinéztem a szobámból és nem hiszitek el! Justin ott állt a konyhánkban és anyukámmal beszélgetett.(Amúgy ahogy kinézek a szobámból egyből ott a lépcső és onnan meg le lehet látni az ajtóhoz és a konyhához.)
Amilyen gyorsan csak tudtam feltettem a sminkemet,megcsináltam a hajamat,fogat mostam és kerestem egy ruhát és egy hozzá illő cipőt.Figyeltem arra is hogy egy kicsit Justinhoz öltözzek.Nem mintha sokat érne de ahova megyünk ott gondolom tele lesz ilyen nagyképű gazdag úrinőkkel és úriemberekkel.
Kb 10 perc alatt le is értem.Láttam hogy mikor Justin rám nézett a szemei kikerekedtek és ajkai egy kicsit elváltak egymástól.De igyekezett eltakarni minden jelet ami arra sugall hogy tetszem neki.

-Mehetünk?
-Ahha.

Elköszöntem anyától és már mentünk is.Beültem a csupa bőr autóba és kényelmesen elhelyezkedtem.
Justin is beült és már indultunk is.

-Most már elárulod hogy hova viszel? - kíváncsiskodtam.
Elmosolyodott.De ez nem olyan "majd meglátod hahi" mosoly volt hanem..nem is tudom olyan furcsa.Rosszalló.Sőt inkább egyenesen gonosz. -Komolyan azt hitted hogy elviszlek vacsikázni? - röhögött.
-Miért akkor hova a francba viszel?
-Egy kicsit szórakozu..zok. - lelassított a kocsival.

A beszélgetésünk közben annyira ideges lettem hogy azt sem figyeltem hogy hová vitt.Egy sötét elhagyatott útra értünk.Megállt az út szélén és rám nézett.Elvigyorodott perverz vigyorral majd kezét arcomra invitálta.

-Ne félj! Nem fog fájni. - kacsintott egyet majd kezével durván el kezdett vetkőztetni.Ruhámat szétszakította.

Én csak sikítottam.Zokogni kezdtem mire ő csak felnézett rám és elszántan vigyorgott.Mintha a sikolyomból táplálkozna.Tudom hogy ez elég hülyén hangzik de..Úgy éreztem minél jobban sírtam és fájt érintése ő annál jobban élvezte az egészet.Mikor már gatyáját kezdte lehúzni és én ott egy szál alsóneműben voltam,tudtam hogy már semmi sem akadályozhatja meg abban hogy megerőszakoljon.Utolsó erőmmel megpróbáltam kiszabadulni.Gondoltam egy próbát megér.Kezemmel hátam mögé nyúltam és kinyitottam az autó ajtaját.Sikeresen kiestem a kocsiból majd amilyen gyorsan csak tudtam gondolkozás és körülnézés nélkül átszaladtam az üres úttesten a másik oldalra.Egy utolsót visszapillantottam s hallottam ahogy Justin ordít utánam álljak meg meg hogy sajnálja majd elkezdett utánam futni.Nem foglalkoztam vele és azzal sem hogy merre megyek csak futottam tovább.Egy erdős helyen voltam.Nem tudtam hol vagyok de nem is érdekelt.Mikor már úgy éreztem elég messze vagyok az úttól megálltam pihenni.Hideg volt én meg egy szál melltartóban és bugyiban voltam az erdő kellős közepén kitudja milyen messze a házunktól,kaja és víz nélkül.EGYEDÜL.Senki sem védhet meg.Magamra maradtam.

Tovább mentem és nagy meglepetésemre kiértem egy kis falucskába.Mivel nem volt rajtam semmi ami takar a legrosszabb cselekedethez kellett folyamodnom.Kerestem egy módosabb házat majd belopóztam az egyik ablakon.Halkan tipegtem és kerestem egy szekrényt vagy szennyes tartót.Muszáj volt lopnom ugyan is se pénz se elcserélhető dolog nem volt nála és meztelenül még sem mászkálhatok egy település utcáin.Sikeresen találtam egy nagy pulcsit és egy nadrágot.Az sem érdekelt hogy férfi ruhában vagyok.Az volt a lényeg hogy melegen tartott.Egy levélkupacba ástam bele magam úgy hogy ne fázzak és kibírjam az éjjelt.Aludni nem bírtam viszont felmelegedtem annyira hogy olyan volt mintha a meleg szobámban lennék.Egy rossz álomnak fogtam fel.Hamar lement az éjjel s napfelkeltekor leszólítottam az első nénit aki kijött a házából.Megkérdeztem hogy hol vagyok egyáltalán majd kértem egy térképet.Szerencsémre kedves volt és még meleg teával is megkínált és egy kis szendviccsel.Elmeséltem neki hogy mi történt velem és egyből jobban megbízott bennem.Végül is ez természetes.Én sem bíznék meg elsőre egy férfiruhás,kócos,koszos lányban aki úgy néz ki mint egy csöves ráadásul az éjszakát a szomszéd levélkupacában töltötte és kora reggel odaállít hozzám hogy megkérdezze hogy hol van.Én a néni helyében kiröhögve sarkon fordultam volna és magamra csaptam volna az ajtót.De nem mindenki lehet olyan mint Justin ugye bár.Vannak a világon még jó emberek csak sajnos ez egy kihalóban lévő faj.
Megtudtam hogy nem is vagyok olyan messze a várostól.Csak egy-két kilométer amit gyalog is le tudok járni.Megköszöntem a segítséget és persze a reggelit is és megindultam.Gondosan gondolataimba mélyültem és az estén törtem a fejemet.Mi lett volna ha megcsinálja? Igazából csak az esett rosszul hogy én legalább megpróbálok vele kedves lenni de ő annál jobban erőszakoskodik és ellenszenved velem.Nem tudom mi a franc baja van velem de már igazán abbahagyhatná és rájöhetne arra hogy kurvára fáj hogy ezt csinálja.De vajon komolyan képes lett volna arra hogy megerőszakoljon? Engem,aki még segít is a hülye karrierje miatt? Ezek után várhatja hogy továbbra is lesz hozzá akármi köze is! Soha a büdös életbe nem akarom őt látni! Remélem mondanom sem kell és nem is fogja kérdezni hogy ezek után elmegyek e a hülye turnéjára vagy sem.Hagyjon engem békén! Mindenkinek jobb lesz.Nem nagyon érdekel hogy mi lesz vele.Előbb kellett volna gondolkoznia.És ezt most Ő szúrta el de nagyon.

Nagy gondolkodásom alatt észre sem vettem hogy beértem a városba.Szaladni kezdtem mert tudtam hogy hol vagyok és már elég közel voltam a házunktól szóval minél hamarabb haza akartam érni.Pár perc alatt otthon is voltam.Ránéztem az órára.10 óra.Azz igeen! Jó gyors voltam.Felszaladtam a szobámba átvettem a pizsimet és befeküdtem és alvást színleltem.Rá 10-20 percre majdnem el is aludtam de anya betoppant és riadót fújt.

-Jóreggelt hős szerelmes! - adott egy puszit az arcomra. - Jesszusom,miért vagy ilyen büdös?
-Szia. - szóltam rekedtes hangon és úgy tettem mintha másnapos lennék.
-Ja már értem.
-Hány óra van? - hunyorítottam.
-Fél 11! Ideje felkelned.És légyszíves tusolj le drágám.Mire kész leszel csinálok reggelit. - kacsintott egyet majd mosolyogva kiment.

Ha te azt tudnád hogy mi történt velem azt hiszem acélszobába dugnál és az esküvőmig nem jöhetnék ki.Felpattantam és ruháimat villámgyorsan leszaggatva magamról beálltam a zuhany alá.A meleg víz áldásként simította záraz bőrömet.Lenéztem lábaimra és láttam ahogy az esti kosz és sár patakban folyik le rólam.Azt hiszem ilyen koszos utoljára kisgyerekkoromban voltam mikor a homokozóban meg a pocsolyákban ugrándoztunk a barátnőimmel vagy épp egyedül.
Kb fél órát áztattam magam majd megiramodtam a konyhába.Anya rántottát csinált és kakaót.Nem voltam éhes mivel elég volt a reggeli szendvics de nem akartam rossz látszatot kelteni ezért felét nagy nehezen bemajszoltam.Kaja közben anya kikérdezett hogy mi történt tegnap este.Féltem hogy véletlenül lebuktatom magam de megpróbáltam elmesélni egy romantikus estét -más szóval egy teljesen eltérő sztorit mint a tegnap estém- amit sikeresen be is vett és egész végig hatalmas mosoly ült az arcán.Szeretem mikor boldog főleg ha azért mert büszke rám csak..bárcsak ne a hazugságnak kéne örülnie.Bárcsak tegnap Justin nem bassza el az egészet és normálisan elmegyünk vacsizni és..kitudja mi lett volna estére.Lehet hogy tök jól összeismerkedünk,nevetünk és viccelődünk egymással.Az olyan jó lenne.
Mikor meglátom vagy rá gondolok akkor furcsa érzések fognak el.Ott van bennem az a hatalmas utálat azért amit csinál velem de viszont valami megfogott benne.Amikor a kamerák elé kell állnunk és színészkedik akkor tényleg olyan mintha együtt lennénk és boldog párkapcsolatban élnénk.Ehelyett az éjszaka kellős közepén meg akar erőszakolni és az egész éjszakát egy levélkupacban töltöttem majd 3 kilométert sétáltam haza szakadt ruhában.