36. rész

Sziasztok!

Nagyon sajnálom, hogy nem hoztam mostanában részt és sajnos ez nem is nagyon fog változni mivel kezdődik a vizsgaidőszakom ami február 6-ig fog tartani. Ha az időm úgy engedi természetesen írni fogok, és köszönöm, hogy ennyire megértőek vagytok. Köszönöm mind a 66 feliratkozómnak, hogy olvassák a blogomat és hihetetlenül jó érzés, hogy tudom ennyien mellettem álltok és követitek a történetemet. Nagyon szeretlek titeket és még egyszer köszönöm a kitartásotokat. <3

*Justin szemszöge*

-Bizzle vonszold már ide a segged.-szólt Za erőteljes hangon vagy legalábbis az arckifejezése ezt árulta el, mert a zenétől semmit nem hallottam. Ezt is csak a szájáról sikerült leolvasnom mint ahogy előtte kb 10-szer amikor ugyanez a mondata hangzott el csak eddig nem nagyon érdekelt. Bizzle! Jól hangzik mi? Ez az új becenevem amit még Khalil-tól kaptam. Hogy honnan jött neki? Fogalmam sincs. Szerintem még ő sem igazán tudja. Valahogy azon sem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy az egyik jól sikerült füves partin szívott volna be annyira hogy a nevemre sem emlékezett vagy nehezére esett kimondania, hogy Bieber és Bizzle-re torzult volna az agyában a nevem. De az igazat megvallva elég jól hangzik. Lehet elszállva még kreatívabb a csávó mint általában.
A gondolatmenetem után csak legyintettem hogy várjon egy kicsit. Majd az ölemben táncoló csaj felé fordultam és belesúgtam a fülébe, hogy most mennem kell. Tudjátok az amolyan szexi módon amitől persze teljesen elolvadt a csaj, de annyira hogy majdnem lefojt az erélyről amin éppen álltunk. Bevallom nem sok kedvem volt otthagyni a csajt aki talán kicsit túl nagy lelkesedéssel csinálta a munkáját. A sztriptíztáncosok bármire képesek ha elég pénz fizetsz nekik. Mondjuk én nem táncosoknak hívom őket hanem egyszerűen csak kurváknak. Kicsit dülöngélve de odaértem a haverokhoz és Za egyből felém is fordult.
- Na végre  bro azt hittem már sose jössz-próbálta túlkiabálni a zenét-Nesze  szívj bele.- majd odanyújtotta  felém  a füves cigijét amit én óriási mosollyal az arcomon fogadtam el és persze rögtön szívni is kezdtem.

Hát igen ez vagyok én. Vagy is ha konkrét akarok lenni EZ LETTEM ÉN! Mivel régen nem ilyen voltam. Amióta eljöttem Laráék házától teljesen szétcsúsztam. Már semmit sem tudok igazán irányítani magam körül szóval hagyom, hogy sodorjon az ár. Kb. egy hétig teljesen magamba roskadva feküdtem az ágyon a plafont bámulva és közben magamat átkoztam, hogy hogy tudtam ennyire elbaszni az egészet. Az egy hét után jelentek meg újra körülöttem Za és a testvére. Persze anya és Scooter nem örültek neki, mivel mindenki tudja, hogy miért is hanyagoltam őket. De persze mindenkit azzal a dumával áltattam, hogy már megváltoztak, letették az anyagot és jó útra tértek mindezt olyan tehetséges pókerarccal, hogy még magam is elhittem volna, ha nem lettem volna a közelükben álladóan. Mióta visszakerültek a közelembe azóta szinte minden este buliban vagyok és hát nem kevés alkoholt iszom amit megspékelek egy kis füves cigivel. És persze ezek mellett elmaradhatatlanok a kurvák jelenléte. Csak, hogy teljes legyen a kép. Persze a turném még ugyanúgy megy tovább a koncerteken ott is vagyok mert igaz már mindent elveszítettem talán már a családom is elfordult valamilyen szinten tőlem mivel anya feladta, hogy naponta 5-ször hívjon mivel nem vettem fel a telefont. De a Beliebereim még mindig itt vannak. Persze ők ebből az egész új énemből semmit sem látnak mivel nem akarom, hogy még ők is csalódjanak bennem. Az interjúk során rengetegszer kérdeznek arról, hogy mit érzek most , hogy Lara elhagyott. Próbálom kikerülni a kérdést és terelem a témát, de legszívesebben ezt mondanám " Basszátok meg, én szeretem, de ő döntött és ennyi vége lépjetek túl rajta. Én is ezt teszem! Ne emlegessétek már folyton. Hagyjatok élni!! De persze ezt nem mondhatom ezért rendszerint az a válaszom, hogy: "  Erre a kérdésre most nem szeretnék válaszolni! Gondolom ő sem szeretné ha kibeszélném a magánéletünket. Igen ez a szöveg mindig hatásos mivel általában áttérnek olyan témákra, hogy mikor tervezem a következő albumot, milyen zenék lesznek rajta, és a következő turné. Sokszor már az agyamra mennek ezzel. Basszus most adtam ki az egyik új lemezemet, a mostani turnémat még be sem fejeztem ( igaz már csak két koncert van hátra) de szerintük már a következőn gondolkodom. Mikor odaértem barátomhoz, közölte velem, hogy ő már unja ezt a helyet és ideje tovább menni. Fogtuk magunkat és egy szó nélkül kisétáltunk az ajtón. Majd belevetettük magunkat újra az éjszakába.

*Másnap*

Hirtelen pattantam ki az ágyból amikor meghallottam a csengő hangját. Valami baromira fontos lehet, ha az aki az ajtóban állt ennyire ráfekszik arra a nyomorult csengőre. Nagy nehezen lesétáltam a lépcsőn, mivel a fejem annyira fájt, hogy szinte minden egyes szívdobbanásomat éreztem a fejemben a lüktetés miatt. Amikor kinyitottam az ajtót egy olyan személy állt előttem akivel most legszívesebben nem találkoztam volna. Aki nem más mint Scooter. Elálltam az ajtóból ezzel utat engedve neki, majd besétáltunk a nappaliba.

-Justin merre jártál tegnap?-kérdezte nyugodt hangon.
-Fogalmam sincs, de ez most miért is számít?
-Hogy miért is? Képzeld ma este koncerted lesz, ki kellett volna pihenned magad, erre kitudja mikor jöttél haza alig aludtál és még ráadásul másnapos is vagy. Persze ha már kijózanodtál.-kezdte kicsit ingerült hangon.
-Scooter ne ordibálj már légyszíves! Így is szét megy a fejem.
-Justin ez így nem mehet tovább. Tudom, hogy megvisel ez az egész ami Lara és közted történt, hiába tagadod látom. De nem teheted magad tönkre. Gondolj a rajongóidra. Azt hiszed ők ilyennek akarnak látni?
-De ők nem ilyennek látnak. Nem engedem nekik, hogy ilyennek lássanak.
-Hát, akkor nem valami jól csinálod.
-Ezt honnan veszed?-kérdeztem kikerekedett szemekkel.
-Mégis mikor voltál te utoljára twitteren? -kérdezte
-Nem tudom pár napja. Miért?-és ekkor az arcomba nyomta a telefonját. Szinte minden egyes trend arról, hogy maradjak erős, ne hagyjam el magam, ők még mindig szeretnek stb. És ahogy lentebb görgettem akkor láttam meg azokat a képeket amiket nem akartam. Mindegyik képen másik csajjal vagyok ráadásul látszik rajtam, hogy részegen. Teljesen lefagytam egy szót sem tudtam kinyögni.
-Justin ez így nem mehet tovább. Amint vége van az utolsó két koncertednek, pihenőt fogsz tartani. Addigra remélem kinövöd ezeket a hülyeségeidet és újra a régi leszel, mert ha nem akkor én ezt az egészet befejeztem.-mondta teljes komolysággal. A fejem még mindig zúgott és az előbb látottak sem tettek valami jót. Már csak egy ajtócsapódásra lettem figyelmes és újra magam voltam.

*Lara szemszöge*

Teljesen lefagyva ültem a földön kezemben a papírral amin egy idegen férfi aláírása díszelgett az anyukám aláírása mellett. Nem tudom, hogy ezzel most mit kellene kezdenem. Rengeteg kérdés fogalmazódott meg bennem. Ki lehet az apám? Miért hazudtak nekem a szüleim? Miért falaztak nekik a nagyszüleim? De ezekre a kérdésekre jelenleg senkitől nem kaptam választ. És egyenlőre még nem is fogok. Most ha odaállnék nagyapáék elé úgyis azt mondanák nekem, hogy nem az ő dolguk, hogy ezt elmondják nekem, anyu meg valószínűleg, biztos terelne vagy kitalálna egy új hazugságot. De kinek mondhatnám el? Magamban nem tarthatom, mert akkor biztos megőrülnék. Az új barátaimat meg nem biztos, hogy be kellene avatnom ezekbe a dolgokba. Szeretem őket, de akkor sem ismernek olyan jól mint Jenny. De rá inkább nem is gondolok. Örökre elásta magát előttem, számomra ő megszűnt létezni. Justin-nak megint nem szólhatok, mert mióta szakítottunk nem is találkoztam vele. Szóval maradt egy személy akiben teljes mértékben megbízok, és ismer is annyira, hogy tanácsot tudjon adni.

Amíg azon gondolkoztam, hogy kivel oszthatnám meg ezt az egész "az igazi apám nem az apám" dolgot hangos nevetgélésre lettem figyelmes. Először a nappaliból jött a hang  de egyre csak hangosodott mivel nagyapáék a lépcsőn sétáltak felfelé. Gyorsan visszapakoltam a szekrénybe a papírköteget, és ahogy pakolgattam megtaláltam a kottákat, Elrejtettem közéjük az anyakönyvi kivonatomat, bezártam a szekrényt a kulcsot pedig visszatettem a helyére és elindultam ki a szobából amikor is nagyapáékkal találtam szembe magam.

-Szia drágám. Hát te?-nézett rám meglepődve nagyapa.
-Sziasztok én csak a régi kottákat kerestem-mutattam fel a kezemben lévő papírokat-de mivel megtaláltam így megyek is és gyakorolok egy kicsit.-majd elindultam az ajtó felé. Még magamon is meglepődtem, hogy ilyen lazán sikerült beszélnem.
-És hol találtad meg őket Lara?
-A polcon volt a nagy halom könyv alatt abban a mesekönyvben amiből a nagyi olvasott nekem mindig. -mosolyogtam.
-Óó gondolhattam volna.-nevette el magát nagyapa. És én egy mosoly kíséretében ki is fordultam a szobából és egyből a sajátomba mentem. Kottával együtt belegyűrtem a táskámba a bizonyítékot és a telefonomat vettem a kezembe. Tárcsáztam azt a számot ami ahhoz a személyhez tartozott aki az egyetlen akinek jelenleg beszámolhatok erről a dologról. Kicsöngött és én csak vártam és vártam és vártam. Életem leghosszabb pár másodperce volt. Három csörgés után, már éppen le akartam tenni amikor felvette a telefont.

-Szia remélem nem zavarlak.-kezdtem egyből
-Szia édesem. Dehogy mondd nyugodtan.-hallottam a hangján, hogy valami nincs rendben. Bár próbálta leplezni ismertem már annyira, hogy rájöjjek már megint aggódik és nem miattam.
-Esetleg tudnánk, majd találkozni? Nem igazán telefon téma amiről beszélni szeretnék veled.
-Igen persze. De Istenem mit csinált már megint?
.Kicsoda?-kérdeztem értetlenül.
-Justin.
-Ja semmit semmit. Nem róla szeretnék beszélni. De miért megint valami baj van?-kérdeztem és most már kicsit nekem is megváltozott a hangom.
-Baj az mindig van. Főleg mostanában.-válaszolta meggyötört hangon.-De ne haragudj nekem mennem kell Scooter beszélni szeretne velem. Mikor és hol találkozzunk?
-Mondjuk 2 óra múlva a kávézóban? Ha neked is jó.
-Persze majd akkor ott folytatjuk. Szia.
-Rendben szia.
Miután letettük a telefont gyorsan elindultam készülődni. Arra gondoltam, hogy lezuhanyzok hátha sikerül egy kicsit megnyugodnom. De nem jártam túl sok sikerrel. Most már nem csak a saját gondomon agyaltam, hanem azon is, hogy Justin mit csinálhatott már megint.

*2 óra múlva a kávézóban*

Elég hamar elkészültem úgyhogy kicsit hamarabb ideértem mint Pattie. De amikor megpillantottam láttam az arcán a műmosolyt amivel az aggodalmát próbálta leplezni.
-Szia Lara. De örülök, hogy látlak.-ölelt meg mosolyogva.
-Szia én is örülök és köszönöm, hogy eljöttél. És ne haragudj, hogy iderángattalak amikor neked is van elég bajod.
-Ugyan. Rád mindig van időm és energiám. De mi a baj? Olyan fura volt a hangod a telefonban. Megijesztettél.
-Jobb ha az elején kezdem.-és elmeséltem neki, hogyan is találtam meg az anyakönyvi kivonatomat amit beszéd közben kivettem a táskámból és elé raktam.
-Jaj édesem. Ez borzasztó. És akkor ötleted sincs, hogy k lehet az apád?-nézett rám együttérző tekintettel, bár valami fura volt benne. Nagyon is.
-Nincs. De látom rajtad, hogy te sem vagy valami jól. Mi történt? Mesélj mit csinált már megint Justin??
-Ohh hol is kezdjem.-és ezután következett a hosszú mese. Beszámolt a folytonos ivásról és bulizásról, a csajozásokról, de a végén amit mondott teljesen ledöbbentett.
-És ő vagy ti döntöttetek úgy, hogy szünetet tart?
 -Igazából Scooter. Azt mondta, hogy hátha a pihenés helyrehozza az eszét, mert ha nem akkor a karrierjétől még nem biztos, de Scootertől búcsút vehet. Amit valamilyen szinten meg is értek. Scooternek is  elege van már abból, hogy mindig eltusolja a médiabotrányokat, hogy megpróbálja jobb színben feltüntetni. Komolyan aggódom érte.-mondta már majdnem sírva.

 Teljesen ledöbbentem. Hogy mit érzek most? Haragszom. Haragszom Justin-ra, de nem csak azért amit magával csinál, hanem azért is, hogy teljesen tönkreteszi ezzel az anyukáját. Rengeteget aggódik érte és ez nincs rendben.De ugyanakkor magamra is haragszom. Ha nem szeretek bele, nem történik az ami most van. Nem kerül padlóra és nem csinál botrányokat. De nem értem, ha nem szeretett, mert abból, hogy megcsalt a legjobb barátnőmmel erre következtetek, akkor miért van ennyire padlón? Vagy lehet nem is a szakítástól? De akkor mi baja van? De félre kell tennem a gyűlöletemet. Valamit tennem kell. Ha nem is feltétlenül Justin-ért de Pattie-ért mindenféleképpen. De mit?