26. rész

Sziasztok!  Remélem mindenkinek jól telt a karácsonya. Köszönöm szépen a 25000 oldalmegtekintést és a 36 feliratkozót. Igazából amikor elkezdtük a blogot reméltük, hogy egyszer elérjük ezeket a számokat. Amikor kiderült, hogy egyedül fogom folytatni féltem, hogy talán nem fog nektek annyira tetszeni, mint régen. De nagyon hálás vagyok nektek, hogy ez nem így lett. Nélkületek ez nem lehetne így, és talán már a blog sem létezne. Még egyszer köszönöm, hogy ennyire szeretitek a blogot és, hogy itt vagytok velem. De nem is beszélek többet, mert úgysem tudnám leírni mennyire hálás vagyok nektek. Remélem tetszeni fog a rész, és jó olvasást. Imádlak titeket!!! <3


*Lara szemszöge*

Mikor kijöttünk a kávézóból egyből Justin kocsija felé vettük az irányt. Fogalmam sem volt, hogy merre megyünk, de nem akartam őt a kérdéseimmel idegesíteni vezetés közben. Így is látszott rajta, hogy valami nagyon aggasztja és tudni akartam, hogy mi az. De nem, nem szabad kérdeznem. Csendben haladtunk tovább a számomra ismeretlen hely felé. Unalmamba az ablakon át néztem a mellettünk elhaladó fákat. Már majdnem elaludtam, amikor  észrevettem, hogy megáll a kocsi. Justin nem nézett rám, csak ült a kezét még mindig a kormányon tartva. Nem tudtam, hogy ki merjek-e szállni, vagy még tovább akar-e menni. De döntöttem. A biztonsági övemet kicsatolva kinyitottam az ajtót és kiszálltam. Leesett az állam. Egy gyönyörű hegyre hozott, ahonnan egész Los Angelesre rálátni. Előrébb sétáltam és megálltam, hogy jobban szét tudjak nézni. Sosem láttam még így az egész várost. Hallottam egy ajtó csapódást, majd lépteket, amiknek a hangja egyre hangosabb lett ahogy közeledett felém. Nem néztem hátra, nem volt rá szükség. Tudtam ki az, hiszen csak mi ketten vagyunk itt. Hátulról átölelt és az állát a vállamra hajtott, hogy egy szintben legyünk.
-Tetszik?-kérdezte.
-Gyönyörű. Még sosem láttam, így a várost. Hogy találtad meg ezt a helyet?
-Még kicsi koromban apa mutatta. Ide jövök mindig, ha gondolkozni szeretnék. Itt senki sem zavar. Nincsenek rajongók, sem paparazzik. Ő is a nyugalom miatt szerette ezt a helyet. Azt mondta itt hozta meg mindig a nehéz döntéseket, mert itt át tudta gondolni a következményeket. Gondolom, itt döntötte el azt is, hogy elhagy minket.-csuklott el a hangja. Megfordultam a karjaiban, és kezemet a nyaka köré fontam. Nem nézett rám, de láttam, hogy szeme bekönnyezik.
-Nézz rám, kérlek.-rám emelte tekintetét, és egy könnycsepp gurult végig az arcán.
-Ne haragudj.-mondta.
-Miért haragudnék?? Mert kimutatod az érzéseidet, és azt, hogy fáj? Nem kell szégyellned. Előttem nem.-mondtam neki, majd megcsókoltam.
-Egyébként, nem csak a múlt a bajom.-nyögte ki végül. Ezt vártam az egész út alatt.
-Hanem?-kérdeztem vissza.
-Tudod van a turné.. és hát..
-Nyögd már ki Justin-szóltam rá.
-Hamarabb kezdődik.
-Mennyire hamar?-kérdeztem vissza.
-Holnap reggel indulok.-mondta ki végül. A szívem összeszorult amikor meghallottam. Tudtam, hogy hamarabb elmegy, de nem gondoltam, hogy ennyire. Még két hét lenne a kezdésig. Nem bírtam megszólalni.
-De ne aggódj. Nemsokára úgyis te is jössz utánam és  akkor megint minden olyan lesz mint most. Téged most úgyis lefoglalna a tanulás, és nézd a jó oldalát. Legalább semmi sem vagyis inkább senki sem vonja el a figyelmedet.-ebben igaza volt. -Szinte észre sem fogod venni és eltelik az a három hét.
-Jó igaz, de akkor is rossz lesz.
-Megígérem, minden nap fel foglak hívni amikor csak szabadidőm lesz. De most indulnunk kell, mert még össze kell pakolnom, és még el kell intéznem egy pár dolgot.
-Rendben.-majd vissza mentünk  a kocsihoz, és elindultunk haza.

*Justin szemszöge-A turnén*

Nehéz volt látni tegnap Lara arcát amikor elmondtam neki, hogy hamarabb indulok. De basszus megkezdődött a legnagyobb turném. Egy éven keresztül járom a világot és koncertezek. Amikor felfedeztek, nem gondoltam volna, hogy ennyire fiatalon el fogom ezt érni. De sikerült. Itt vannak a haverok is velem és szinte máris szét szedtük a repülőt pedig alig egy órája ha elindultunk. Az első koncertem Glendale-ben lesz. Már alig várom.
-Mizu haver? Megfektetted már a csajt?? Jut eszembe, ő most hol van? Nem úgy volt, hogy ő is jön?-kérdezte Fredo.
-Áááá semmi tesó. Dehogyis. De ami késik nem múlik. Jön majd ő is, de kaptam három hét szabit. Csak az érettségi után csatlakozik.
-Ohhh értem. Akkor ebben a három hétben buli ezerrel.-röhögte el magát.
-Még szép. Nem mintha mellette nem azt csináltam volna.-céloztam az Jenny-vel történtekre.
-Szóval Bieber megint nagyot alkotott.-pacsizott le velem.
-Mint mindig.
Folytattuk még az értelmesnek nem igazán mondható beszélgetésünket. Mesélt az ő csajairól, mert hát igen több is volt neki abban a kb 1 hónapban amíg nem találkoztunk. Majd csatlakozott Ryan is aki szintén mesélt magáról egy keveset.
Mikor megérkeztünk mi elindultunk a koncert helyszínére a csomagjainkat pedig a hotelba vitték. Amint odaértem a színpad mögé megláttam egy ismerős arcot.
-Szia Selena. Hát te?-lepődtem meg.
-Jaj nem is mondtam? Ő fog fellépni előtted.- világosított fel Scooter..Bevallom Selena még mindig ugyanolyan dögös, mint amilyen volt, ha nem dögösebb.
-Ohh akkor már minden világos.-mondtam, majd felszaladtam a színpadra Nick-hez.

*Koncert után*

Baromira elfáradtam, ráadásul közvetlenül a koncert előtt egy órával volt a táncpróbánk is szóval hulla vagyok. Éppen a színpadról sétáltam lefelé az utolsó dal után amikor megláttam Selenát.
-Héé jó voltál.-dicsértem meg.- Nincs kedved elmenni valahová?
-Tőlem, most úgyis ráérek.
-Rendben akkor gyorsan lezuhanyozok, meg átöltözök és mehetünk is.
Bementem az öltözőmbe és ledobáltam magamról a ruháimat, majd bementem a zuhanyzóba és gyorsan letusoltam. Felvettem egy farmert és egy fehér pólót, majd az elmaradhatatlan Supra cipőmet és a fekete bőrdzsekimet, és már indultam is.
Úgy döntöttem, hogy elviszem Selenát kajálni, mert úgyis éhes vagyok, ott meg azért csak nem vagyunk annyira feltűnőek mintha csak sétálgatnánk az utcán. Rengeteget beszélgettünk, mesélt arról, hogy mi minden történt vele a szakításunk óta és, hogy mennyire örül, hogy újra találkoztunk. Miután befejeztük a kajálást visszamentünk a hotelba és a szobája ajtaja előtt meg akartam csókolni, de meglepetésemre eltolt magától.
-Justin, ezt ne.
-De miért? Tudom, hogy te s akarod.-próbálkoztam újból, de újra elutasított.
-Tudom, hogy szereted.
-Kicsodát?-néztem rá értetlenül.
-Larát. Láttalak titeket együtt, és láttam, hogy nézel rá.
-Na, hogy?
-Úgy ahogy rám néztél amikor még együtt voltunk és szerettél.
-Hülyeség.
-Hiába próbálod tagadni mindenki látja rajtad, hogy szereted. Amíg bent voltál az öltöződbe, beszélgettem anyukáddal, és a szeme csak úgy csillogott amikor rólatok beszélt. Azt hitte, hogy soha többet nem leszel képes annyi szeretni senkit, mint amennyire engem szerettél.- nem tudtam megszólalni. Lehet, hogy van benne valami amiket mond de...... nem az nem lehet. Nem leszek újra szerelmes.
-Hát akkor javaslom, hogy menjetek el látásvizsgálatra mert én ugyan nem vagyok szerelmes.-mondtam kissé ingerülten miután feldolgoztam amiket mondott és elmentem a szobámba. Próbáltam volna elaludni, de az agyam folyton azon járt amit Selena mondott. Mi van ha mégis igaza van?
Nagy nehezen sikerült elaludnom, de végig csak Larára tudtam gondolni.

*Lara szemszöge*

Lassan eltelt a három hét. És igen ezt nem csak úgy mondom, mert tényleg nagyon lassan telt. Végre leérettségiztem és mehetek Justin után. Már alig vártam ezt a napot. Bepakoltam az összes cuccomat és már indultam is le a lépcsőn, hogy elköszönjek anyuéktól.
-Hova-hova??-kérdezte egy ismerős apa. Basszus pedig annyira reméltem, hogy nem lesz itthon még mire indulok. Tudom nem szép tőlem, hogy egy évre elmegyek, és el sem köszönök tőle, de hát ő az apám. Igazából már szinte csak megszokásból hívom így nem pedig azért, mert még mindig az apámnak tartom. Szó szerint megkeserítette az életemet, mióta ide költöztünk. Engem okol azért, (amiben szinte igaza is van, mivel miattam költöztünk ide) hogy ott kellett hagynia a jól menő állását, mielőtt előléptették volna. Ezt lett volna élete csúcspontja és én elrontottam. Azóta megpróbál nekem, és anyának keresztbe tenni, mert ő pedig mellém állt. Ezért is van viszonya a tanárommal. Vagyis most már csak a volt tanárommal. Hál' istennek.
-Képzeld nem kell látnod egy évig. Örülhetsz. Ha nem cseszed el akkor biztonságban marad a titkod.-válaszoltam.
-És ki mondta, hogy elmehetsz?
-Képzeld anya.
-Tudtommal kettőn beleegyezése kell. Hiszen az apád vagyok.
-Ohh nem gondolod, hogy ezt a címet már rég nem érdemled  meg?? Egyébként meg nagykorú vagyok. Azt csinálok amit akarok, és nem tarthatsz vissza.
-Igen?? Nagy korúnak érzed magad? Akkor ha a kis fiúkád kidob akkor is nagykorú legyél és keress magadnak egy helyet ahova mehetsz, mert ide többet be nem teszed a lábad, ha kisétálsz azon az ajtón.
-Miből gondolod, hogy kidob?? Szeret engem.
-Még, hogy szeret???-nevetett fel- Édesem, miért pont te kellenél neki??? Vagy miért ragadna le egy csajnál, ha megkaphatja az összeset???
-Tudod mit?? Nem érdekelsz. Nem mindenki olyan féreg mint te vagy.-ezzel a mondattal búcsúztam el tőle, ugyanis kisétáltam a házból és becsaptam magam mögött az ajtót. Taxival mentem ki a repülőtérre , és szinte az egész úton apa szavai visszhangoztak a fejemben."Édesem, miért pont te kellenél neki??? Vagy miért ragadna le egy csajnál, ha megkaphatja az összeset???". Komolyan fájt, hogy a saját apám ennyire lebecsül, és nem bízik bennem. Gondolkodásomat a  hangosbemondó zavarta meg.
-Kérjük a 109-es járat utasait, hogy kezdjék meg a beszállást ugyanis a repülő 15 perc múlva indul.
Elindultam a beszálló kapu felé, készen arra, hogy egy évre magam mögött hagyjam Los Angelest, és mindent ami itt történt. Fent a repülőn egy nagyon aranyos néni ült mellettem, aki mesélt az unokáiról, akikhez éppen utazik. Hirtelen a szemem rátévedt a néni táskájára és megláttam benne egy újságot, aminek a címlapján Justin és Selena volt.
-Elnézést, elkérhetném egy percre?-kérdeztem meg a nénitől az újságra mutatva.
-Persze kedveském.
Egyből átlapoztam az újságot a cikket keresve. Amikor megtaláltam elolvastam a címet és alig kaptam levegőt.
"Újra együtt a Jelena páros?"-tovább olvastam a cikket.
" Mostanában a két világsztárt Justin Biebert és Selena Gomezt sűrűn látják együtt sétálgatni az utcán, és szinte mindenhova együtt járnak. Az egész akkor kezdődött amikor a tini lányok kedvence megkezdte a Believe nevű turnéját és az első koncerten az egyébként volt barátnője Selena lépett előtte a színpadra, hogy még jobban lázba hozzák a rajongókat. Sok emberben felmerült a kérdés, hogy tényleg csak a rajongók miatt volt az egész, vagy pedig békülés van a háttérben. Ami pedig még furább, hogy Justin barátnője Lara Morgan nincs ott a turnén pedig belső információk szerint, Justin elhívta magával. Talán túl vannak a szakításon?? Rengeteg rajongó szerette a Jara párost csakúgy mint a Jelena párt. Vajon mi van most Larával, és vajon kivel van most együtt Justin? Amint több információt megtudunk a dologról ígérjük tovább adjuk."
Éreztem ahogy egy könnycsepp kicsordul a szememből ahogy ezeket a sorokat olvastam.
-Minden rendben kedvesem??-kérdezte tőlem a mellettem ülő néni aggódva.
-Igen. Vagyis nem tudom. Remélem.